Beszédkészség-fejlesztés, nyelvvizsga- és érettségi-felkészülés B1-től C1-es szintig – Bécsi Egyetem Fejlődéstanulmányok MA-hallgató, 6 év ausztriai tapasztalattal, német OKTV 5. helyezéssel

Barnabás interjúja

• Folyékonyan beszéled ezt a nyelvet a származásod miatt, vagy például azért, mert egy tanár kedvett adott, hogy megtanuld?

  Alapvetően, mint az sok kispolgári családban máig tipikus, szülői nyomásra kezdtem el tanulni a német nyelvet, éppen ezért kezdetben ambivalens viszonyom volt azzal szemben. Aztán általános iskolás korom végére úgy az online világban, mint a zalai vidéken egyre több lehetőségem nyílt anyanyelviekkel beszélgetni. Sőt, néhányaknak az ügyeit is én intéztem, önkéntes alapon. A pontot az "i"-re minden bizonnyal középiskolai német tanárom tette fel, akit az tüntetett ki a többi tanár közül, hogy ő az autentikus nyelvhasználat továbbadására törekedett, miután neki voltak valódi tapasztalatai Németországból. Nála a beszéden volt a hangsúly, és azt hiszem, ott értettem meg nagy általánosságban azt is, hogy hogyan lehet igazán úrrá lenni egy idegen nyelv felett.

• Nevezd meg azt az élő, történelmi vagy kitalált szereplőt, aki szerinted a szóban forgó kultúra emblematikus képviselője!

  Nos, a német kulturális térség rendkívül sokszínű, így nehéz kiválasztani egyetlen személyiséget, aki azt a leghitelesebben testesíti meg. Számomra talán a legmeghatározóbb Immanuel Kant, aki kétségkívül a felvilágosodás és a modern filozófia német alapító atyjának tekinthető. Bár kevesen tudják, de ő ma egy balti orosz kikötővárosban, Kalinyingrádban nyugszik, amely Königsberg néven szülővárosa is volt. Még kevesebben tudják, hogy mint megannyi német akadémikus, ő is hűségesküt tett Erzsébet cárnőnek a 18. század második felében, amikor a város orosz fennhatóság alá került, és ezt a hűségesküt akkor sem vonta vissza, amikor Königsberg később ismét porosz fennhatóság alá került. Személyét és életművét manapság számos kritika éri, amelyek leginkább a Globális Dél relatíve új filozófiai irányzatai felől érkeznek. Ezen kritikák úgy foglalhatóak össze, hogy tulajdonképpen a felvilágosodás iskolája, amelyet Kant és kortársai alapítottak, a nyugati világban egy olyan szemléletnek ágyazott meg, amely egész egyszerűen nem hajlandó tudomást venni az európai/északi világ társadalmain túli valóságokról.

• Van olyan szó, kifejezés, hagyomány vagy tipikus viselkedés, amely különösen szórakoztat az adott idegen nyelvben?

  Menjünk sorban. Szórakoztatónak tartom a "bladlwach" (=blattweich, szó szerint "levélpuha") szót, amely egyes kelet-osztrák tájszólásokban egyaránt használatos az együgyű emberekre, illetve azokra, akik rendkívül részegek. De említhetném a rendkívül hétköznapi "wurscht" (=Wurst, szó szerint "kolbász") szót is, ami ugyanazt jelenti, mint az "egal", vagyis, hogy valami mindegy. A kifejezés legyen a "Jetzt brennt da Huat" (=Jetzt brennt der Hut, szó szerint "Most ég a kalap"), amely azt jelenti, hogy most nagy a baj, sürgőssé vált a helyzet. Hagyományként a Löffelmusik/Löffelpolka/Löffelschlagen szavakkal leírható jelenséget emelném ki, amely arról szól, hogy kanalak összeütögetésével játszanak népzenét az Alpokban, és ezt az teszi igazán viccessé, hogy a combjuktól elkezdve a fejük tetejéig a saját testüket is ütik, ahogy tudják, hogy még szenzációsabb legyen az összkép. Végül viselkedés gyanánt az osztrák panaszkodási kultúrát, az ún. "Sudern"-t emelném ki, amit pedig azért találok viccesnek, mert soha nem vehető komolyan.

• Miért fontos ezen a nyelven beszélni, akár tudományos, szakmai vagy személyesebb szempontból?

  Nos, a német nyelvterület kétségkívül az Európai Unió legmeghatározóbb magja, illetve valamennyi európai ország kifejezetten függ is tőle, mindenekelőtt politikailag, gazdaságilag, kulturálisan. Ezt Magyarországon, mint sok más helyen Kelet-Európában napi szinten tapasztalhatjuk: az ő cégeik uralják piacainkat. Már csak ezért is fontos németül beszélni. Továbbá, bár nem mondható világnyelvnek, elmondható, hogy számos terület átfogó megértése lehetetlen nélküle: így a filozófia, az irodalom, az alkotmányos rendszerek, a filmművészet, vagy úgy általában az európai kultúra. Valamint jóléti országokról beszélünk, ahol dolgozni, tanulni, élni is csak akkor lehet igazán, ha az ember kiismeri magát a nyelvvel. Végül, de nem utolsó sorban, ha valaki tudományos karrierbe kezd, ott is kifejezetten előnyös németül beszélni, hiszen a nemzetközi tudományipar tele van német nyelvű, megkerülhetetlen szereplőkkel.

• Mi ennek a nyelvnek a fő nehézsége, és mi segítheti elő az elsajátítását?

  A fő nehézsége a magyar nyelvvel szemben az, hogy bár annál sokkal egyszerűbb, mégis teljesen más a struktúrája, a nyelvtana. Általában azt szokták kiemelni, hogy vannak névelők, ragozni kell a mellékneveket, sok a passzív szerkezet és a bonyolult igemód, de ezek valójában önmagukban nem bonyolultak, csak másak. Ezt a másságot úgy lehet meghaladni, ha az ember rendszeresen konfrontálódik anyanyelvi tartalmakkal: podcastokat hallgat, filmeket néz, cikkeket és könyveket olvas, illetve beszél. Meggyőződésem, hogy ebben a folyamatban kiváló kalauz lehetek.

• Mondj el nekünk egy anekdotát a munkáddal vagy az iskolai végzettségeddel kapcsolatban.

  Nos, talán egy szemléletváltást írnék le nagyon röviden. Amikor 2020-ban elkezdtem Bécsben tanulni, a kávéra úgy tekintettem, mint egy puszta fogyasztási cikk. Azonban viszonylag hamar elkezdtem a tanulmányaimnak köszönhetően azon gondolkozni, hogy tulajdonképpen honnan jön a kávé? Vagy bármelyik élelmiszer, amit fogyasztunk? Mit kell elszenvednie szociálökológiai szempontból azoknak, akik ezeket elérhetővé teszik a boltjainkban? Mely cégek profitálnak az eladásokból? Milyen hatalmi koncentrációval jellemezhetők a piacok?

• Segíts nekünk egy kicsit jobban megismerni azáltal, hogy különböző utazásaidról mesélsz.

  Nos, eddigi életemben közel 40 országban jártam három kontinensen. Oroszországban megtapasztalhattam egy európai szemmel nehezen felfogható méretű és történelmi örökségű ország valóságát, a Kaukázusban a különböző kultúrák, népek és identitások találkozását, míg a Maghreb térségben a hagyományok, a modernizáció és a gyarmati múlt összetett kapcsolatát. Ezek az élmények számomra azt mutatták meg, hogy az EU-n belül sokszor egy kényelmes, de korlátozott perspektívából szemléljük a világot, és valódi megértéshez elengedhetetlen a saját kulturális környezetünkön kívüli tapasztalatszerzés.

• Mitől vagy Superprof amellett, hogy képes vagy több nyelven kifejezni magad?

  Azt hiszem, a kulcs az emberismeret. Onnantól, hogy valakinek értem a hátterét, életkörülményeit és céljait, megfelelően tudok alkalmazkodni, és egy olyan megközelítést behozni, amely mindenféleképpen hatékony lesz. De talán ennél is fontosabb a szabadság. Senki sem szeret úgy tanulni, hogy túlságosan keretek közé van szorítva. Aki pedig mégis, az se aggódjon, mindenre találunk megoldást!