Tanári végzettséggel rendelkező, tapasztalt, ugyanakkor fiatalos lendülettel tanító oktatóink várnak téged, legyél bármilyen szinten! Keress minket bizalommal!

Ádám interjúja

• Mióta kezdtél el érdeklődni a tudományágad és a magánórák iránt?

  A tanítás iránti érdeklődésem már gyerekkoromban megmutatkozott. Tizenévesként már mindenfélére tanítottam az öcsémet, különböző ismeretanyagokat csempésztem bele a közös játékainkba, így fordulhatott elő, hogy ő a hátsó kertben egy fakarddal a kezében, a fantáziavilágunkba merülve a következő mondatok kiáltása közben rohamozta meg a fán élő koboldokat: "Fortes fortuna adiuvat! Aut vincere aut mori!" Persze ő mit sem sejtett arról, hogy értelmes, valódi latin szavak, mondatok hagyták el a száját.
  
  A tanítás nem volt kérdéses, azt hogy mit, azzal már meggyűlt a bajom. Már korán szembesülnöm kellett azzal a nehézséggel, hogy az úgynevezett reál tárgyak hasonlóan vonzanak, mint a humántárgyak. Nagyapám matek-fizika-kémia tanár volt gimnáziumban és egyetemen, a reál tárgyak nagy tudója, de nem jött zavarba, ha a beszélgetés például Shakespeare-re terelődött, sőt! Olvasta az összes királydrámát (nem volt kevés: 8+1), képben volt az angol-búr háborúval kapcsolatban, fel tudta sorolni az antik szobrászok nagyjait, a reneszánsz festők kiemelkedő mestereit, tudta hogy ha barokk, akkor Caravaggio, ha romantikus irodalom, akkor Victor Hugo, ha impresszionista festészet, akkor Claude Monet, tudta, hogy Napóleon honnan fordult vissza és miért, és tudta, hogy hol van San Marino, Namíbia és Bhután… mi meg csak néztünk rá bután (bocsánat :D ).
  
  Szóval talán ebből a szemléletből is csöpögött belém valamennyi, aztán kezembe került egy nap egy pedagógiai témájú könyv Németh Lászlótól, ami teljesen beszippantott. Úgy tűnik, nem csak a filozófiában és szépirodalomban jeleskedett, hanem az oktatás terén is egy igazán sokoldalú figura volt. Arra törekedett, hogy a diákok ne csak memorizáljanak, hanem valóban gondolkodjanak és kreatívan oldjanak meg problémákat. Úgy vélekedett, hogy az oktatásnak támogatnia kell az egyéni fejlődést és a személyes érdeklődést. Az ő munkássága jelentős hatással volt a magyar tanítási módszerekre, és sokat tett azért, hogy a tanulás ne csak kötelező feladat, hanem izgalmas felfedezés is legyen. De most jön a lényeg: a tantárgyak közötti határok lebontását támogatta, hogy a diákok ne csak különálló tudományágakban gondolkodjanak, hanem lássák az összefüggéseket is. Például a történelem, a földrajz és a művészetek közötti kapcsolatok feltárása segíthetett a diákoknak a világ komplexebb megértésében.
  
  Azóta sok év eltelt, az ELTE-n szereztem tanári diplomát, jártam matematika, informatika, történelem és magyar szakra, a játékosításról írtam a szakdolgozatomat, tanulmányoztam Csíkszentmihályi "flow" elméletét, most pedig egy kooperatív szerveződésnek, a SuliCenternek vagyok a vezetője. Mivel rengeteg mindennel foglalkozom egyszerre, így kevesebb időm marad a tanításra, de továbbra is szívügyemnek tekintem. 10 éve kezdtem bele a magántanításba, és mivel ez volt a fő profilom, rengeteg magánóra van már a hátam mögött. A SuliCenter oktatóival összeállva arra törekszünk, hogy megosszuk a különböző tantárgyak iránti szeretetünket és szenvedélyünket!

• Mesélj többet az oktatott tantárgyról és azokról a témákról, amelyekről szívesen beszélgetsz a tanulókkal (esetleg azokról is, amelyeket kevésbé szeretsz)!

  Mostanában elsősorban matematikát tanítok, amely számomra egy rendkívül izgalmas és dinamikus tantárgy. Nem csupán a számok és képletek világát jelenti, hanem egy olyan eszközt, amellyel lehetőség teremtődik arra, hogy strukturáltan és logikusan gondolkodjunk akár a mindennapi problémákról. Szívesen beszélgetek a tanulókkal olyan témákról, amik inspirálják őket (valamiért mostanában többször behozták az órára különböző diákjaim a "végtelennel" kapcsolatos kérdéseiket), vagy szeretek eleve olyan problémaközpontú feladatokat adni a tanítványaimnak, amely valós élethelyzetet szimulál: például a "Hány dollárból tudnád kifesteni a szobádat?" egyszerű kérdés magába foglal komplexebb területszámítási ismereteket, gyakorlati méréseket, mértékegységátváltást, interneten való böngészést (keresés, információ kinyerése) és még számos területet. Ha geometriázunk, ezt általában nem ússzák meg! :D

• Mesélj a példaképeiről, legyen szó tanárról vagy egy másik személyről, aki nagy benyomást gyakorolt rád, vagy egy olyan munkáról, amely inspirált!

  Pedagógiai filozófiámat jelentősen befolyásolták példaképeim, akik között ott van például Németh László pedagógus, de ott vannak a példaképeim között nagy kortárs gondolkodók is, mint Csíkszentmihályi Mihály, Feldmár András, Eckhart Tolle, és még sokan, akik talán "nem középiskolás fokon" tanítják az emberiséget a jól-létre.
  
  Ezek a gondolkodók együttes hatása révén az oktatás számomra nem csupán tudásmegosztásról szól, hanem a diákok személyes fejlődésének és belső harmóniájuk elősegítéséről is. Igyekszem olyan tanulási környezetet teremteni, amely támogatja a diákok kreativitását, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a tanulás valóban gazdagító és fejlődést hozó élmény legyen számukra.

• Szerinted milyen tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy a szakterületed jó szakértője légy?

  Szerintem egy jó tanárnak türelemre, empátiára és jó kommunikációs készségre van szüksége. Fontos a folyamatos fejlődés iránti nyitottság, a kreativitás és az alkalmazkodóképesség is, hiszen minden diák más. Emellett a szakmai tudás és a hitelesség elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanítványok bízzanak bennünk és valóban fejlődhessenek.

• Mondj el nekünk egy anekdotát a munkáddal vagy végzettségeddel kapcsolatban!

  Az egyik online órámon próbáltam valami vicces példát kitalálni az egyik feladatra, így a "főszereplője" a feladatnak egy hintaló lett, mire a tanuló elnevette magát, és mondta, hogy jó, mert pont van nála egy, és kihúzott az asztala alól egy hintalovat. Jót nevettünk ezen a szinkronicitáson.

• Most megnyugtathatsz minket és bevallhatod, hogy te is tapasztaltál már nehézségeket az iskolában...

  Persze, hogy tapasztaltam! Sőt, a mai napig is folyamatosan képzem magam, és újra és újra megtapasztalom, hogy a sok szépség mellett milyen nehézségei vannak a tanulásnak: legyen szó a fegyelemről, ami szükséges ahhoz, hogy egy fárasztó nap után elvégezzem a "házi feladataimat", vagy a kitartásról, ami a hosszú távú fejlődés elengedhetetlen eleme, vagy éppen a kudarctűrésről, amikor valami nem sikerül elsőre, és újra kell próbálkoznom. Tudom, milyen érzés, amikor egy anyagrész túl bonyolultnak tűnik, vagy amikor elfogy a motiváció, de megtanultam, hogy ezek mind a tanulás természetes részei. Éppen ezért hiszek abban, hogy minden diák képes fejlődni, ha megkapja a megfelelő támogatást és eszközöket.

• Segíts nekünk egy kicsit jobban megismerni azáltal, hogy mesélsz kicsit a szenvedélyeidről (amit egy nap a Superprofon keresztül is megoszthatsz)!

  A tanítás mellett számos dolog lelkesít és inspirál: a szabadidőmet szívesen töltöm közösségben, egy jó társasjátékozást például sosem hagynék ki, ahol nemcsak a játék izgalma, hanem a kapcsolódás is fontos számomra. Szeretek sakkozni is, teljesen flow-állapotba tudok ettől kerülni. Ha van időm, a zongorázás is jó kikapcsolódást nyújt a számomra. A természet is közel áll hozzám, szívesen túrázom vagy sétálok, mert ilyenkor érzem igazán a szabadságot és a nyugalmat. A pszichológiai témájú könyvek rendkívül lekötnek, érdekel az emberi lélek működése. A jóga és az edzés nemcsak a testemnek, hanem a lelkemnek is jót tesz, segít jelen lenni és feltöltődni. Fontos számomra, hogy másoknak is adhassak valamit, ezért szívesen önkénteskedem. Főzni is szeretek: új ízekkel kísérletezni és másokat is megörvendeztetni egy jó étellel. A meditáció pedig az a pillanat, amikor igazán elcsendesedhetek, és összekapcsolódhatok önmagammal.

• Mitől vagy Superprof (azon kívül, hogy válaszoltál erre az interjúra :-P)?

  "Superprof" vagyok, mert több mint 10 éve foglalkozom magántanítással, és folyamatosan törekszem arra, hogy a legjobbat nyújthassam a diákjaimnak. A szakmai tapasztalatom mellett nagy hangsúlyt fektetek a személyre szabott megközelítésre és a diákokkal való hatékony kommunikációra. Az óráimat mindig az egyes tanulók egyéni igényeihez igazítom. Kreatív és motiváló tanítási módszereket alkalmazok, hogy fenntartsam a diákok érdeklődését és ösztönözzem őket a tanulásra. Fontosnak tartom, hogy a tanulási élmény ne csupán a tudományos ismeretek bővítéséről szóljon, hanem az önbizalom növeléséről és a személyes fejlődésről is. Az, hogy folyamatosan fejlesztem magam és alkalmazkodom a változó oktatási igényekhez, szintén hozzájárul ahhoz, hogy "Superprof" legyek, és hogy a diákjaim a lehető legjobb támogatást kapják.